Masni és az eltitkolt baleset

Mese osszefoglalo es gyors navigacio.

A borz összetört vázával áll a szoba közepén és megijed

A Suttogó Fenyves legbarátságosabb pontján, Bundás tágas, meleg barlangjában finom illatok szálltak a levegőben. A nagy medve éppen a híres erdei gyümölcsös pitéjét készítette elő, miközben a konyha közepén egy vendég forgolódott. Borzas, a szeleburdi borzfiú a szomszédos erdőből érkezett látogatóba. Borzas nagyon kedves volt, de a lábai és a mancsai sosem tudtak egy helyben maradni; mindig ugrándozott, táncolt vagy éppen valami új dolgot vizsgált meg.

– Mindjárt hozom a kamrából a friss áfonyát! – dörmögte vidáman Bundás, és nehéz, de puha léptekkel kiment a helyiségből.

Borzas egyedül maradt a konyhában. A tekintete azonnal a tölgyfa asztal közepén díszelgő, gyönyörűen festett mézescsuporra tévedt. Ez a csupor volt Bundás legkedvesebb kincse, teli édes, aranysárga erdei mézzel. A borzfiú közelebb hajolt, hogy jobban megnézze a ráfestett apró virágokat, de közben a bozontos farka egy hatalmasat lendült.

Masni keresztbe tett karral hallgatja a feszengő borz magyarázatát
Masni komoly arccal hallgatja a borz félénk magyarázkodását a szobában.

Hirtelen egy hangos csattanás törte meg a csendet. A gyönyörű mézescsupor a kőpadlóra zuhant, és apró, mézmázas darabokra tört.

Borzas szíve a torkában dobogott a rémülettől. Tudta, hogy mekkora bajt csinált. Ahelyett azonban, hogy megvárta volna Bundást, pánikba esett. Gyorsan felkapott egy seprűt, és a ragacsos cserepeket sebesen besöpörte a konyha sarkában lévő, vastag szőttesszőnyeg alá. Éppen csak visszaült a székre, és úgy tett, mintha a plafont bámulná, amikor az ajtóban megjelentek a többiek.

Bundás az áfonyával a kezében, mögötte pedig Masni, Virágfül, Hópihe és Süti kutyus lépett be a konyhába. Hópihe azonnal odaszaladt Bundáshoz, hogy megölelje, Masni pedig vidáman kipakolta a saját hátizsákjából a hozott faleveleket, amikre a süteményeket szánták.

Masni csészét tart, miközben a sáros borz agyagot formáz a patakparton
A patak mellett együtt dolgoznak egy új edényen, miközben a borz agyagból formál valamit.

Bundás az asztalhoz lépett, és meglepetten pislogott.

– Nocsak… Hová tűnt a mézescsuprom? Pont ide tettem az asztal közepére.

Mindenki keresgélni kezdett, de a csupor sehol sem volt. Virágfül azonban csendben megállt, és a hosszú, érzékeny füleit hegyezve figyelni kezdett. Észrevette, hogy Borzas egyáltalán nem segít a keresésben, ráadásul a lába is remeg egy kicsit a szék alatt. Ekkor Süti kutyus hirtelen a sarokba szaladt, és hangos, kitartó ugatással jelezni kezdett a szőttesszőnyegnél, miközben az orrával bökdöste a szélét.

Bundás új virágmintás korsót ad át a megkönnyebbült borznak
Az elkészült új korsót Bundás nyújtja át a borznak, aki mosolyogva fogadja el.

Virágfül óvatosan odalépett, majd Borzas felé fordult.

– Borzas – szólalt meg a maga okos, nyugodt hangján –, miért van egy nagy, ragacsos mézfolt a jobb mancsodon? És mi domborodik ott a szőnyeg alatt, amit Süti kutyus annyira szagol?

A szeleburdi borzfiú rájött, hogy nincs értelme tovább titkolózni. Lehúzta a fejét, és a könnyeivel küszködve vallotta be az igazat.

– Én voltam… Véletlenül vertem le, amikor forgolódtam. Nagyon megijedtem, hogy Bundás haragudni fog, ezért dugtam el a cserepeket. Annyira sajnálom!

A szobában csend lett. Bundás odasétált, és egyáltalán nem kiabált, de a hangja nagyon komoly volt.

– A baleset bárkivel megeshet, Borzas. Egy eltört csupor miatt csak szomorú lennék. De az, hogy eltitkoltad az igazságot és hazudtál nekünk, az sokkal jobban fáj, mint a törött cserép. A barátságban az őszinteség a legfontosabb.

Masni határozottan bólintott, és kihúzta magát.

– Ezt nem hagyhatjuk annyiban. A hibádat jóvá kell tenned! Nem ülhetsz le velünk a finom piknikhez, amíg nem dolgoztál meg a bocsánatért.

Borzas szipogva egyetértett. Masni azonnal előállt a tervvel: elgyalogoltak az erdő szélén lévő agyaglelőhelyre. Bár Masni nagyon ügyes volt, és megmutatta, hogyan kell csinálni, a nehéz, ragacsos agyagot Borzasnak kellett kiásnia, hazacipelnie, és addig gyúrnia, amíg a mancsa is belefájdult. Ezután hosszú órákon át formázta, majd Masni segítségével, de a saját erejéből festette rá az új virágokat.

Mire az új csupor megszáradt a napon, Borzas nagyon elfáradt, de büszkén adta át Bundásnak. A medve melegen elmosolyodott, és teletöltötte friss mézzel. Borzas ezen a délutánon megtanulta, hogy a szeleburdiság balesetekhez vezethet, de a hazugság sosincs rendben – és hogy a becsületesen elvégzett munka után az erdei pite is sokkal édesebb.

Szereplok: Masni

Hangosmese

Kategoria: Altato  |  Vissza a Mesetarba

Kapcsolodo mesek

Tovabbi altato mesek

© 2026 Öröktavasz | Minden mese szeretettel készült.